Menu
József Nagy, poslanec Európskeho parlamentu strany Most-Híd a číslo 1 na kandidátke strany v tohtoročných voľbách navštívil 15. mája Rimavskú Sobotu. Rozprával sa so starostami regiónov Gemer a Novohrad o problémoch a prioritách, aj v súvislosti s prípravou na voľby do Európskeho parlamentu. Na stretnutí sa predstavili aj kandidáti strany priamo z regiónu: Csaba Csízi, prednosta Okresného úradu v Rimavskej Sobote a Attila Agócs, primátor mesta Fiľakovo. Všetci vyzdvihli dôležitosť zastúpenia regiónu aj maďarskej komunity v Európskom parlamente. Po stretnutí sa József Nagy vyjadril aj k doterajším dosiahnutým výsledkom a ďalším plánom. (maďarskú verziu textu nájdete nižšie)
Pán poslanec, pracujete v Európskom parlamente už päť rokov. Ktoré sú tie najdôležitejšie ciele, ktoré sa vám podarilo za ten čas dosiahnuť?
Za najdôležitejšie považujem to, že sa mi podarilo splniť volebné sľuby a ciele, ktoré som si stanovil pred piatimi rokmi. Pre politika je to najlepší pocit, keď niečo sľúbi a následne je schopný ten sľub aj naplniť. Za najvýznamnejší výsledok považujem prijatie európskeho minima menšinových práv. Dva roky pred mojim nástupom do Európskeho parlamentu (EP) som bol členom Rady Európy ako poslanec Národnej rady SR. Vtedy sme pripravili materiál o situácií a právach pôvodných menšín v Európe. Keď som pred piatimi rokmi kandidoval vo voľbách do EP, vytýčil som si cieľ, že tento veľmi podrobne spracovaný materiál dostanem do právneho rámca Európskej únie. Je to dôležité z toho dôvodu, že EÚ môže prijať právne záväzné rozhodnutia, môže ich porušenie aj sankcionovať, kým Rada Európy dáva len návrhy. Túto reguláciu podporili viac ako dve tretiny prítomných poslancov, čím vyzvali Európsku komisiu, aby pripravila návrh právneho minima menšín v oblastiach vzdelávania, kultúry a používania jazyka. Vyzdvihol by som aj povinné používanie vizuálnej dvojjazyčnosti v miestach, kde dané menšiny žijú. Presne sme vymedzili oblasti, kde sa toto má udiať, na Slovensku sa napríklad táto regulácia má týkať aj dopravných informačných tabúľ. Má to prispieť k tomu, aby sa aj menšiny cítili rovnoprávne.
Popritom pracujem v komisií EP pre vnútro a spravodlivosť, kde sa zaoberáme takými dôležitými témami, ako je reforma Frontexu (Európska agentúra pre pohraničnú a pobrežnú stráž) z poradného orgánu na organizáciu obrany hraníc. K tejto úlohe dostane Frontex aj vhodné vybavenie ako helikoptéry, lode, drony, pomocou ktorých vedia naplniť úlohu obrany hraníc EÚ. Táto organizácia nemá nahrádzať orgány členských štátov, ale pomáhať im.
Bol som aj delegátom Európskej ľudovej strany pre oblasť priechodnosť schengenských vnútorných hraníc. Našim cieľom je, aby členské štáty zbytočne nezačali kontrolovať premávku, spomaľujúc tak mobilitu a spôsobiac hospodárske škody. Je dôležité, aby ľudia nemuseli dlhé hodiny čakať na hraniciach len preto, lebo niektorý štát chce verejnosti ukázať, že bojuje proti migrácii, alebo terorizmu. Uzavretie vnútorných hraníc je možné len vo výnimočných prípadoch, ale sú štáty, ktoré to zneužívajú. Preto sme prijali uznesenie, ktoré je práve na stole komisie, že uzavretie vnútorných hraníc je možné len vo veľmi výnimočných prípadoch a aj to len so súhlasom susedného štátu.
Vy momentálne vediete kandidátku strany Most-Híd vo voľbách do EP. Ak sa vám podarí získať mandát, aké sú vaše plány pre ďalší parlamentný cyklus?
V prvom rade by som chcel reprezentovať a dotiahnuť tému menšinového právneho minima. Aj naďalej by som sa chcel venovať právam detí. Aj v tejto oblasti sme mali úspechy, keď sú na môj návrh telefónne čísla ochrany detí 116 111, alebo 116 000 funkčné 24 hodín denne. Ďalej považujem za prioritu aj ochranu vonkajších hraníc EÚ, kde budem ďalej podporovať posilnenie Frontexu. Ďalej je pre mňa dôležité aj spustenie Európskej prokuratúry od roku 2020, kde mám vysoké očakávania. Som presvedčený, že to bude vážny krok v boji proti korupcii, zneužití eurofondov, ako aj podvodov s DPH či clami, pašovaní zbraní, drog či ľudí.
Na našom poslednom zasadnutí sme spravili dôležitý krok pre budúcnosť, keď sme položili základy európskeho sociálneho právneho minima. Vyzvali sme komisiu, aby vypracovala návrh právneho predpisu, ktorý by zabezpečil rovnaké práva zamestnancov vo všetkých členských štátoch EÚ. Týka sa to počtu voľných dní, dĺžky materskej dovolenky, platených dovoleniek, ako aj takých štandardov, ktoré by v konečnom dôsledku prispeli k tomu, aby neboli také obrovské rozdiely medzi platmi a sociálnymi dávkami v jednotlivých štátoch únie.
Čoraz silnejšie vidieť, že tohtoročné voľby do EP sú o deliacej čiare medzi proeurópskymi a protieurópskymi silami. Čo by ste odporúčali občanom, prečo by mali 25. mája ísť voliť?
Bohužiaľ, mnohí ani nevedia, že 25. mája budú voľby do EP. Jeden z dôvodov je, že médiá sa veľmi málo venujú európskym témam. Bol by som rád, keby si ľudia nemysleli, že malý štát, ako je Slovensko, nemá vplyv na Európsky parlament. Vychádzam pritom z vlastného príkladu, keď ako jediný reprezentant strany Most-Híd, spolu s kolegami s EPP vieme vytvoriť silný vplyv na procesy, vieme do rozpravy vniesť svoj uhol pohľadu, a sme schopní dosiahnuť aj to, aby tento uhol bol zohľadnený. Je preto dôležité sa rozhodnúť, či chceme do EP poslať ľudí, ktorí nevedia, alebo nechcú spolupracovať, ktorí tam idú preto, aby zrušili naše členstvo v EÚ, alebo aj celú EÚ. Budú takýto poslanci naozaj reprezentovať záujmy SR a občanov tohto štátu?
Výdobytky členstva v EÚ, ktoré si často ani neuvedomíme, ale ich každodenne užívame, musíme uchovať a ďalej rozvíjať. Stačí sa napríklad zamyslieť nad tým, že od nášho vstupu do EÚ sa platy a sociálne dávky zvýšili dvakrát viac, než ceny, čo viedlo k zlepšenej životnej úrovni. A nie je pravda, že tento vývoj by nastal aj bez únie. Stačí sa pozrieť na Ukrajinu, alebo Moldavsko, kde vidíme zaostávanie. Vidíme aj to, že ak chce štát vystúpiť, aj keď je taký silný ako Veľká Británia, koľko problémov si tým spôsobí. Ľudia v Británií sú v nervózni, nakupujú potraviny, pripravujú sa na neistotu, na zavedenie ciel, na menšiu ponuku, slabšie hospodárske výsledky a zvyšovanie cien.
Najdôležitejšie je, aby si ľudia uvedomili, že EÚ nie je výhodné len pre tých, čo rozprávajú viacerými jazykmi, ktorí radi cestujú, alebo študujú či pracujú v zahraničí, ale aj pre tých, čo ostanú doma. EÚ pomáha aj v tom, aby bol dobrý život aj u nás doma. V regiónoch, dedinách sme zo zdrojov EÚ obnovili mnoho škôlok, škôl, ciest. Sú to investície, na ktoré by sme domáce zdroje nenašli. Vytvorili sa pracovné miesta, lebo investori dôverujú členskému štátu EÚ, lebo platíme eurom a nemusia sa obávať kurzových výkyvov. Na všetky tieto výhody sme si už zvykli. Preto by som chcel, aby voliči, nech už podporujú hociktorú stranu, volili takých poslancov, ktorí nechcú zničiť náš spoločný európsky dom.
Nagy József, a Most-Híd Európai Parlament képviselője és EP-választási listavezetője május 15-én rimaszombatba látogatott, ahol a gömöri és nógrádi régió polgármestereivel egyeztetett a régiót érintő kihívásokról és prioritásokról a közelgő európai parlamenti választásokra készülve. Bemutatkoztak a párt regionális jelöltjei is, Agócs Attila, Fülek polgármestere és Csízi Csaba, a rimaszombati járási hivatal elöljárója. Mindannyian a magyar EP-képviselet fontosságát és megőrzését hangsúlyozták. Nagy József a találkozó után nyilatkozott az elért eredményekről és a további tervekről.
Képviselő úr, Ön öt éve dolgozik az Európai parlamentben. Melyek azok a legfontosabb célok, melyeket sikerült elérnie ez idő alatt?
A legfontosabb az, hogy sikerült teljesítenem az öt évvel ezelőtti választási ígéretemet és célkitűzésemet. Ez a legjobb érzés egy politikusnak, hogy ha valamit megígér és azt meg is tudja tenni. A legnagyobb eredmény az európai kisebbségi jogi minimum elfogadása. Két évvel az európai parlamenti munkám előtt az Európa Tanácsnak voltam tagja, mint parlamenti képviselő, és ott készítettünk egy anyagot az őshonos kisebbségek helyzetéről és jogairól Európában. Amikor öt évvel ezelőtt indultam az EP-választáson, akkor célul tűztem ki, hogy ezt a nagyon aprólékosan kidolgozott anyagot megpróbálom bevinni az Európai Unió jogkörébe. Ez azért fontos, mert az EU jogerős határozatokat hoz és büntetni is tud jogsértéskor, míg az Európa Tanács csak javaslatokat tesz. Ezt a regulációt a jelen lévő képviselők több, mint kétharmados többséggel megszavazták, ezzel arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy kisebbségi jogi minimumot, ami az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat témaköreit érinti. Ebből kiemelném a vizuális kétnyelvűség kötelező használatát ott, ahol kisebbségek élnek. Pontosan kitűztük azokat a területeket, ahol ennek létre kellene jönnie, Szlovákiában ez érinti például a közlekedési információs táblákat is. Ezek a rendelkezések azt hivatottak előmozdítani, hogy a kisebbségek egyenrangúan és önbizalommal tudják használni saját nyelvüket és ne kelljen óvakodniuk attól, hogy anyanyelvükön megszólalhassanak.
Mindezek mellett az EP Bel- és Igazságügyi Bizottságában dolgozom, ahol olyan fontos témákkal foglalkoztunk, mint a Frontex, azaz az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség átalakítása tanácsadó szervből egy határvédelmi szervezetté. Ehhez megfelelő felszerelést kapnak, helikoptereket, hajókat, drónokat, melyek segítségével meg tudják valósítani a külső szárazföldi és tengeri határok védelmét. Ez a szervezet nem helyettesíteni akarja a tagállami határőrséget, hanem segíteni nekik. Emellett a schengeni belső határok átjárhatóságának néppárti felelőse voltam. Itt az volt a célunk, hogy az egyes tagállamok reális, vagy nem reális okok miatt ne kezdjék el ellenőrizni az áthaladó forgalmat lassítva ezzel a mobilitást, gazdasági károkat okozva. Fontos, hogy az embereknek ne kelljen a határokon órákat várakoznia, csak azért, hogy egyes tagállamok bebizonyítsák, hogy a migráció, vagy a terrorizmus ellen milyen hatékonyan tudnak fellépni. A belső határok lezárására csakis kivételes esetben van joguk a tagállamoknak és ezzel visszaélnek. Ezért egy olyan határozatot hoztunk, mely jelenleg a bizottság asztalán van, hogy a belső határzárat ezután csak nagyon kivételes esetben lehet használni és akkor is bele kell egyeznie a szomszéd tagállamnak.
Ön a Most-Híd listavezetője az EP-választásokon, megválasztása esetén mik a tervei a következő parlamenti ciklusban?
Leginkább a kisebbségi jogi minimumot szeretném végigvinni az Európai Bizottságon és ezt az ügyet képviselni. Továbbra is szeretnék foglalkozni a gyermekek jogaival, ebben is volt pár korábbi sikerünk, például a javaslatomra kötelező jelleggel bevezették az EU összes tagállamában azt, hogy a 116 111, illetve 116 000 gyermekmentő és gyermek-segélyhívó telefonszámok a hét minden napján, 24 órán keresztül kötelezően működjenek. Kiemelt dolognak tartom a külső határok védelmét, a jövőben is ezt az álláspontot fogom képviselni, ha szükséges, a Frontex megerősítését is támogatom.
Nagyon fontos számomra továbbá az Európai Ügyészség működésbe hozása 2020-tól, ez irányban nagyok az elvárásaim. Úgy gondolom ez komoly lépés lesz a korrupció, a felelőtlen uniós pénzfelhasználás, de az ÁFA csalások, vámcsalások, fegyver-, drog-, és emberkereskedelem és a nemzetközi bűnözés megfékezésére.
A jövőre nézve fontos lépés, hogy az utolsó ülésünkön sikerült magalapozni az európai szociális jogi minimumot. Felszólítottuk a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy jogszabály-tervezetet, mely szerint minden tagországban a munkavállalóknak egyforma jogaik legyenek. Ez érinti a szabadnapok számát, a gyermekgondozási szabadság hosszát, a fizetett szabadságot és olyan standardokat, melyek végül ahhoz vezetnek, hogy ne legyenek olyan óriási különbségek a fizetések és szociális juttatások között az unió különböző országaiban.
Egyre inkább az látszik, hogy az idei EP-választások az EU-párti és EU-ellenes erők törésvonala mentén zajlik. Mit üzenne az embereknek, május 25-én, szombaton, miért menjenek el választani?
Sajnos sokan azt sem tudják, hogy május 25-én EP-választások lesznek. Ennek egyik oka, hogy az európai témákkal nagyon keveset foglalkozik a média. Szeretném, ha az emberek nem hinnék azt, hogy egy ilyen kis ország, mint Szlovákia nem tudja befolyásolni az Európai Parlamentet. A saját példámból tudok kiindulni, mint a Híd egyetlen képviselője, a néppárti képviselőtársakkal együtt, nagy befolyást tudunk gyakorolni a folyamatokra, be tudjuk vinni a vitákba a szempontjainkat és el tudjuk érni, hogy figyelembe vegyék azokat. Fontolóra kell venni azt, hogy olyan embereket akarunk-e az Európai Parlamentbe küldeni, akik nem tudnak, vagy nem is akarnak együttműködni, akik azért mennének oda, hogy megszüntessék vagy az EU-s tagságunkat, vagy az egész Európai Uniót, ezzel valóban a szlovákiai választópolgárok érdekeit képviselik?
Ezt a fejlődést, amit mindennapokban nem tudatosítunk, de minden nap élvezzük eredményeit, gondolok az euró, a szabad piaci verseny, a munkanélküliség csökkenése, a bérek reálértékének emelkedése nyújtotta előnyökre, meg kell őriznünk és tovább kell vinnünk. Elég csak abba belegondolni, hogy az uniós tagságunk óta bérek és szociális juttatások kétszer annyit emelkedtek, mint az árak, tehát tagadhatatlanul jobb az életszínvonal. Nem igaz, hogy ez a fejlődés az unió nélkül is végbement volna, elég csak ha Ukrajnára, vagy Moldovára gondolunk, akiknél látjuk, hogyan maradnak le. Azt is láthatjuk, hogy az, aki úgy dönt, hogy kilép, még ha egy olyan erős ország is, mint Nagy-Britannia, mennyi problémával szembesül. Az ottani emberek aggódnak, élelmiszerkészleteket halmoznak fel, készülnek a bizonytalan helyzetre, a vámok újbóli bevezetésére, a csökkenő kínálatra és gazdasági eredményekre, az árak emelkedésére.
Az a legfontosabb, hogy azt tudatosítsák az emberek, hogy az EU nem csak azoknak jó, akik sok nyelven beszélnek, akik szeretnek utazgatni, vagy külföldön dolgoznak, esetleg tanulnak, hanem azoknak is, akik itthon maradnak. Az EU abban is segít, hogy itthon jó élet legyen. A régiókban, falvakban rengeteg iskolát, óvodát, utat újítunk fel európai pénzekből, olyanokat, amelyekre sosem lenne hazai forrás, munkahelyek teremtődnek, mert mint uniós tagországban bíznak bennünk a befektetők, euróval fizetünk, ezért nem kell az árfolyamingadozástól tartanunk. Ezeket az előnyöket már mind megszoktuk, ezért azt szeretném, hogy bárkit is fognak voksolni a polgárok, olyat válasszanak, aki nem akarja az európai közös házunkat lebontani.
Reklamný článok.
Objednávateľ: Ladislav Pásztor, 980 21 Bátka
Dodávateľ: Gemerská mediálna spoločnosť, s.r.o., Hlavné námestie 14, 979 01 Rimavská Sobota, IČO: 36792071
