1872 nyarán országgyűlési választásokat tartottak, amelyek véresen íródtak be régiónk történelmébe. A választásokat megelőzően úgynevezett kortezások zajlottak, amikor a jelöltek hívei különböző módszerekkel próbálták megnyerni a szavazókat. Gyakran alakultak ki viták a falvak lakói között, amelyek nem egyszer fizikai összetűzéssé fajultak.
A helyzet Rimajánosi választókerületében mérgesedett el. A korabeli sajtó eltérően számolt be az eseményekről, gyakran a lapok politikai irányultsága szerint. Az adatok ezért különböztek, a felelősséget senki sem vállalta. A legmegbízhatóbb forrásként a választási bizottság jegyzőkönyvét tekintették.
A választásokat a helyi vendéglőben tartották. Kora reggel összeült a választási bizottság, amelynek elnöke Karol Csider, jegyzője pedig ifj. Bornemisza István volt. A bizottságba mindkét országgyűlési képviselőjelölt delegált tagokat. A Deák-párt jelöltje Zabzó-pusztai (Osgyán melletti) földbirtokos, Szakáll Antal volt. Ellenfele a Középbal párt színeiben Sárközy Gyula, Rimajánosi földbirtokos volt.
Článok pokračuje pod reklamou
Szakáll választási csapatát Török Adolf vezette, a bizottság tagjai Fejérváry György és Bornemisza László voltak. Sárközy csapatát Kubínyi Arnold (Hodejov) irányította, helyettesei Bélik Mihály és Szentmiklóssy Sándor voltak. Az elnök átvizsgálta a benyújtott iratokat, és miután meggyőződött arról, hogy a választók jogosultak a részvételre, engedélyezte a szavazás megkezdését.
Már a választásokat megelőző napon csoportokban érkeztek a szavazók a környező falvakból Rimajánosiba. A Deák-pártiak hagyományosan a falu felső végén, a katolikus templom körül gyülekeztek, míg a baloldaliak a piacteret foglalták el.
A rend fenntartására Rimaszombatból a 24. gyalogezred katonáit vezényelték ki. A parancsnok František Huschek hadnagy volt, aki egy alhadnagy, hat altiszt és 54 katona felett rendelkezett. A katonák két kordont alkottak, így választották el egymástól a két tábort. Közöttük egy folyosót alakítottak ki, amely a szavazóhelyiséghez vezetett.
9:00-kor a bizottság elnöke kihirdette a választások kezdetét, és megállapította, hogy 2952 jogosult szavazó van jelen.
A két tábor közötti feszültség fokozatosan nőtt. Először csak szóváltások voltak, majd a szavazók zászlókat lengettek, botok is előkerültek. Mindkét oldalról kövek repültek. Sárközy híveinek sikerült áttörniük a katonai kordont, és elfoglalták a vendéglő előtti teret.
Huschek hadnagy utasította a katonákat, hogy szorítsák vissza a tömeget. Ennek ellenére a folyosót nem sikerült helyreállítani. A bizottság elnöke kiment, és nyugalomra szólított fel, de szavai visszhang nélkül maradtak.
A tömeg fenyegetni kezdte a katonákat. Rövid tanácskozás után Huschek parancsot adott a szuronyok felszerelésére, és figyelmeztetést adott ki, hogy ha a helyzet nem csillapodik, a választást felfüggesztik. Ez sem segített. A tömeg hullámzott, a katonákat botokkal és kövekkel támadták, néhányuk puskájáról letépték a szuronyt.
Ebben a helyzetben Huschek hadnagy kardot rántott, és parancsot adott a fegyverek megtöltésére. Nem sokkal később elhangzott a tűzparancs. Előbb két sortűz dördült, majd további lövések követték.
A választási bizottság elnöke megdöbbent a történteken. Röviddel az incidens után beidézte Huschek hadnagyot és több tanút. Huschek elmondta, hogy saját kezdeményezésére adott parancsot a lövésre, mivel a tömeg nem engedelmeskedett a felszólításnak, és a katonák megsérültek.
Az események következtében Sárközy Gyula visszalépett a választástól. Nem akart ilyen körülmények között mandátumot szerezni, bár elismerte, hogy tábora kisebbségben volt. A választás 14:15-kor folytatódott, és 21:00-ig tartott. Egyedüli jelöltként Szakáll Antal maradt, aki 1633 szavazatot kapott, ezzel megszerezte a szükséges többséget.
A sebesültek orvosi ellátásban részesültek. A jegyzőkönyvet 23:00-kor készítették el, de Sárközy képviselői megtagadták az aláírását, és elhagyták a helyiséget.
A korabeli sajtóban eltérő számokat közöltek az áldozatokról. Pontosabb képet Paczek főmegyei orvos jelentése ad. Eszerint 1872. június 24-én a helyszínen 29 lőtt sebesültet, egy szúrt és egy vegyes sérülést láttak el. Hatan a helyszínen életüket vesztették, egy ember röviddel később, egy másik pedig a kórházba szállítás közben hunyt el.
A sebesültek közül az év végéig 14-en felgyógyultak, hatan belehaltak sérüléseikbe, hárman pedig továbbra is orvosi kezelés alatt maradtak. A halál oka minden esetben vérveszteség volt.
Az ügyben vizsgálat indult, de az idő múlásával az érdeklődés alábbhagyott. Huschek hadnagy valószínűleg soha nem került bíróság elé. Katonai pályafutása folytatódott – áthelyezték, és egyúttal főhadnaggyá léptették elő.
Szerző: Vladimír Gondáš, Történetek a Rimaváról II.
Források: A Hon, 1872. augusztus 22.; Magyar Ujság, 1872. augusztus 23.; Pesti Napló, 1872. július 12.; Gyógyászat, 1872. december 14.; Budapesti Közlöny, 1873. május 16.
Korabeli illusztrációs képeslap. Középen a vendéglő, ahol a választásokat tartották. Forrás: delcampe.net.
NENECHAJTE SI UJSŤ
- Önkormányzati választások 2026: Rimaszombat jelöltlistája
- Szlovák konyha az Orol étteremben. Mit érdemes megkóstolni?
- Megyei választások: utak, kórház és iskolák támogatása
- Két autó ütközött, a forgalmat a rendőrség irányítja
- Drogok a gyerekek: A legnagyobb veszély a hallgatás lehet
- A közösségi hálózatokat el kell pusztítani. Tényleg?
