Már szombaton, október 24-én a régió lakói polgármestereket, képviselőket és megyei elnököt választanak. A nők számára ez ma már természetes. Több mint száz évvel ezelőtt azonban nem így volt. Az első önkormányzati ország, ahol a nők parlamenti választásokon szavazhattak, 1893-ban Új-Zéland lett.
Szlovákiában csak 1920 áprilisában jutottak el az urnákhoz. Hogyan nézett ki akkoriban? Mit mondtak a képviselők a parlamentben? És hány nő ül ma a rimaszombati önkormányzatban? A válaszokat a cikkben találja.
Článok pokračuje pod reklamou
Az első nők a választási urnáknál
Az új-zélandi kulturális minisztérium portálja, a nzhistory.govt.nz szerint Glasgow lord kormányzó 1893. szeptember 19-én írta alá az új választási törvényt. Így Új-Zéland lett az első önkormányzati ország a világon, ahol a nők parlamenti választásokon szavazhattak. A siker mögött évek munkája állt. A kampányt Kate Sheppard vezette, és hatalmas petíciókat gyűjtöttek.
Az első választásokra, ahol nők is szavazhattak, 1893. november 28-án került sor. Akkor több mint 90 ezer új-zélandi nő ment el szavazni. Jelöltként azonban még nem indulhattak. Ezt a jogot csak 1919-ben kapták meg, és az első női képviselőt 1933-ban választották meg.
A portál hozzáteszi, hogy néhány más terület már korábban is adott szavazati jogot a nőknek. Új-Zéland azonban az első önkormányzati ország volt, amely minden felnőtt nőnek megadta ezt a jogot. Ahogy a Cseh Televízió írja, Európában Finnország volt az első 1906-ban. A legtöbb más demokráciában, így Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, a nők csak az első világháború után kaptak szavazati jogot.
Harcos brit nők
Emmeline Pankhurst 1903-ban alapított egy egyesületet a „Tettek, nem szavak” jelszóval. Tagjai, a szüfrazsettek, megszakították a gyűléseket és a korlátokhoz láncolták magukat. Később vagyon elleni támadásokat hajtottak végre, és börtönben éhségsztrájkot tartottak. Sokakat felháborítottak, de a női választójogról egész Nagy-Britanniában beszélni kezdtek.
Ausztria-Magyarországon csak a kiválasztottak szavazhattak
Szlovákia Magyarországhoz tartozott. Ahogy a noviny.sk írja, a nőknek ott egyáltalán nem volt szavazati joguk. Szavazati joggal nem rendelkeztek azok sem, akik nem voltak elég gazdagok vagy műveltek. Katarína Nádaská etnológus elmagyarázza, hogy a választó feliratkozott és hangosan mondta ki a jelölt nevét. Titkos szavazás tehát nem létezett.
Ahogy a rimaszombati polgármester-választásról szóló cikkünkben írtuk, az osztrák-magyar választások teljesen mások voltak. 1918-ig a nők és a szegények egyáltalán nem szavazhattak.
Az első nők a parlamentben
Csehszlovákia megalakulása után a szabályok változni kezdtek. A Nemzetgyűlés 1919. január 23-i ülésének jegyzőkönyve azt mutatja, hogy a képviselők a helyhatósági választási törvényt tárgyalták. A parlamentben már ültek az első nők.
A szlovák klub nevében Devečka képviselő beszélt. Azt mondta: „Megértük a legszélesebb jogot a Csehszlovák Köztársaságban.” Azonban kérte, hogy a törvény Szlovákiában később lépjen hatályba. Az ok az volt, hogy az országnak még nem voltak világos határai.
Az áttörés éve: 1920
Ahogy a Právne noviny írja, az 1920. február 29-i alkotmány biztosította a választás és választhatóság jogát. Korábban csak azok szavazhattak, akik megfeleltek a vagyoni és műveltségi feltételeknek.
Az első választások a Nemzetgyűlésbe 1920. április 18-án, vasárnap zajlottak, írja a Cseh Statisztikai Hivatal. A szavazás titkosan, általános, egyenlő és közvetlen jog alapján történt. A listákra férfiakat és nőket is felvettek. Csehszlovákia így a világ első országai közé tartozott, amelyek szavazati jogot adtak a nőknek.
Ahogy a Denník N írja, az első szlovák politikusnő Anna Sychravová volt. Ő egy cseh származású tanárnő volt. Ő volt az első demokratikusan megválasztott képviselőnő Szlovákiában a Csehszlovák Köztársaságban. 1920-ban választották meg.
Szavazni 21 éves kortól, jelöltként indulni 30 éves kortól lehetett. A szavazás azonban nem mindenhol zajlott. Ahogy a Cseh Televízió írja, például Szepes, Árva és Kárpátalja kimaradt. Az 1920-as év tehát Szlovákia számára az első év, amikor a férfiak és nők vagyoni feltételek nélkül szavazhattak.
A nők aránytalansága a szlovák politikában
A nők még mindig kisebbségben vannak a politikában. Ahogy az STVR írja, 2023-ban 33 nő került be a Nemzeti Tanácsba, ami a képviselők 22%-át jelenti. A megyei önkormányzatokban 17,18%-uk van. A Besztercebányai megyében 6 nő ül a 49 képviselőből.
A Rimaszombati Városi Képviselő-testületben jelenleg 4 nő ül a 21 képviselőből, ami 19%-ot jelent. Idén október 24-én, szombaton lesz a szavazás. A szavazóhelyiségek 7:00 és 20:00 között lesznek nyitva.
Olvassa el még: Megyei választások: a Nógrádtól egészen az Elnöki Palotáig
Forrás a címlapfotóhoz: FB/Filozofická fakulta UK v Bratislave
NENECHAJTE SI UJSŤ
- A nők régen nem szavazhattak. Ki nyitotta meg előttük az utat az urnákhoz?
- 2026-os választások: Meghosszabbítják a moratóriumot a Besztercebányai kerületben
- Baleset a rimaszombati Billánál. Nem működnek a jelzőlámpák
- Lipovecben elmaradnak az önkormányzati választások. Senki sem indul
- A 2026-os választások menete: Követjük a régió eseményeit
- Tisztességes választások 2026: Mit kell figyelniük az állampolgároknak, mit a választási bizottságnak?
