
A drogok jelenléte a gyerekek körében nem olyan téma, amit tiltással, ijesztgetéssel vagy egyetlen iskolai előadással meg lehet oldani. Sokkal fontosabb, hogy a fiataloknak legyen valaki, akiben megbízhatnak, akinek elmondhatják a problémáikat. Erről is beszéltek Rimaszombatban a STORM Egyesület szociális munkásai, Pavol Ščasný és Mária Beláková. A beszélgetésre a Rimavská kaviareň civil kezdeményezés hívta meg őket.
Képzeljük el, hogy kiderül: a gyermekünk kipróbált valamilyen drogot. Mit teszünk? Kiabálni kezdünk, megtiltjuk neki, hogy találkozzon a barátaival, vagy először inkább megpróbáljuk megtudni, mi is történt valójában?
Článok pokračuje pod reklamou
Ez a kérdés is meghatározta a beszélgetés egyik részét, amely rámutatott: a drogprevenció nem csupán a függőséget okozó szerek ismeretéről szól. Sokkal inkább a kapcsolatokról, a bizalomról és arról, hogy képesek vagyunk-e a kellemetlen dolgokról is beszélgetni.
A STORM Egyesület szakemberei egész napot töltöttek Rimaszombatban. Délelőtt általános és középiskolákat látogattak meg, ahol diákokkal és tanulókkal beszélgettek. Később pedagógusokkal és más, fiatalokkal foglalkozó szakemberekkel találkoztak. Az esti beszélgetés a nagyközönség számára volt nyitott.
A drogok a gyerekek körében máshogy jelennek meg, mint ahogy sok szülő gondolja
Ha drogokról esik szó, sokaknak a heroin, a pervitin vagy a marihuána jut eszébe. A szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a fiatalok első tapasztalata a függőséget okozó szerekkel gyakran az alkoholhoz kötődik. Az alkohol pedig társadalmunkban nagyrészt elfogadott és normalizált szer.
„A drogokról beszélni nem veszélyes. Néha éppen a hallgatás lehet veszélyes” – mondta Mária Beláková.
A beszélgetés résztvevői saját gyerekkorukat is felidézték: a sörhabot, amit a felnőttek megengedtek megkóstolni a gyerekeknek, vagy a cukrot Alpával, amit régen házi gyógyszerként használtak. Az ilyen helyzetek is mutatják – hangsúlyozták a szakértők –, hogy az első találkozás a függőséget okozó szerekkel nem feltétlenül a barátok között, hanem akár a családban is megtörténhet.
Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a mai fiatalokról alkotott kép nem feltétlenül olyan sötét, mint ahogy néha tűnik. Az általuk bemutatott adatok szerint a fiatalok alkohollal kapcsolatos tapasztalatai a 90-es évekhez képest jelentősen visszaestek.
Problémát jelent viszont az egyre bővülő új termékkínálat, amelyeket a szülők gyakran nem is ismernek.
Nikotinos tasakok, vape-ek és édességnek tűnő termékek
Nagy figyelmet kaptak a nikotinos tasakok, amelyeket az ajak és az íny közé helyeznek. Használatuk szinte észrevétlen, nem termelnek füstöt, ezért egyes fiatalok kevésbé veszélyesnek tartják őket.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a magas nikotintartalom émelygést, szédülést vagy egyéb egészségügyi panaszokat okozhat. A délutáni találkozón részt vevő pedagógusok – a moderátor szerint – gyerekek rosszulléteiről, ájulásairól is beszámoltak.
Pavol Ščasný azonban hangsúlyozta, hogy nem az a cél, hogy a szülőket megijesszék.
„Nem minden kísérletezés végződik túladagolással, de előfordulhat” – figyelmeztetett.
Szó esett az elektronikus cigarettákról is, amelyek gyakran gyümölcsös vagy édes ízesítésűek. Néhány eszköz tollra vagy kiemelőre hasonlít, így a felnőttek első pillantásra nem feltétlenül ismerik fel őket.
Még bonyolultabb a helyzet az új pszichoaktív szerekkel. Ezeket gyakran interneten vagy speciális boltokban, gyűjtői tárgyként árulják. Lehetnek cukorka, csokoládé, vape-termék vagy növényi anyag formájában is.
A szakértők szerint a legnagyobb kockázatot a bizonytalan összetétel és a hatások kiszámíthatatlansága jelenti. Felhívták a figyelmet zavartsággal, szorongással, sőt kórházi kezeléssel végződő esetekre is.

Arról, hogy ilyen termékeket árulnak-e közvetlenül Rimaszombatban is, nem voltak megerősített információik, ezért konkrét helyeket nem neveztek meg.
Mit tegyünk, ha a gyerek beismeri, hogy kipróbált valamit?
A beszélgetés egyik legfontosabb része a szülőkről szólt.
A szakértők azt tanácsolják, hogy a beszélgetést ne kiabálással vagy szemrehányással kezdjük. Ha a szülő megtudja, hogy a gyermeke valamilyen függőséget okozó szert fogyasztott, először saját érzelmeit kell feldolgoznia.
Csak ezután következhet a beszélgetés. Nem kihallgatásként, hanem annak megértésére törekedve, hogy mi történt. Miért próbálta ki? Kivel volt? Hogy érezte magát? Mit várt tőle?
Ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek ne kellene határokat szabniuk. Sőt, éppen ellenkezőleg. A gyermeknek azonban tudnia kell, hogy még ha megszegte is a szabályokat, baj esetén a szüleihez fordulhat.
„A kiabálás nem jó. A szemrehányás sem jó” – hangzott el a beszélgetésen.
Beláková arra is felhívta a figyelmet, hogy a szülőknek nem kell minden új szert vagy trendet ismerniük a fiatalok körében. Néha elég beismerni, ha valamit nem értenek, és megkérdezni a saját gyermeküket.
Mikor érdemes elkezdeni a drogokról beszélgetni a gyerekekkel? A szakértők szerint akkor, amikor a gyerekek kérdezni kezdenek. A válaszok legyenek őszinték és a koruknak megfelelőek.
A prevenció nem ér véget az iskola kapujánál
A beszélgetés során szóba került az is, milyen lehetőségeik vannak a rimaszombati fiataloknak a szabadidő eltöltésére, illetve hol találhatnak biztonságos teret, ahol egy felnőttel beszélgethetnek anélkül, hogy azonnal elítélnék őket.
Mária Beláková a STORM Egyesület alacsonyküszöbű programjainak tapasztalatairól is beszélt, ahol a munkatársak közvetlenül a fiatalokat keresik fel az utcán, vagy fogadják őket a közösségi térben.
Elmondása szerint az egyik legfontosabb ok, amiért a fiatalok ilyen szolgáltatásokat keresnek, a biztonságos kapcsolat egy felnőttel. Valakivel, aki meghallgatja őket, tanácsot ad, és akkor sem ítéli el őket, ha komoly problémákról beszélnek.
Rimaszombatban is felmerült a kérdés, hogy van-e elég elérhető hely és lehetőség a fiatalok számára, ahol értelmesen tölthetik az idejüket és segítséget kérhetnek.
A prevenció ugyanis a szakértők szerint nem egy egyszeri előadás. Ide tartozik az iskola mindennapi munkája, a kritikus gondolkodás fejlesztése, az érzelmek felismerésének képessége, az önbizalom erősítése és mindenekelőtt a családi kapcsolatok.
Ha a gyerek segítségre szorul, ne féljen hazamenni
A beszélgetésből egy fontos üzenet is kirajzolódott: a szülők nem tudják garantálni, hogy gyermekeik soha nem találkoznak drogokkal. Azt viszont befolyásolhatják, hogyan viselkednek kockázatos helyzetben, és hogy tudnak-e olyanhoz fordulni, akiben megbíznak.
Ez lehet a döntő tényező.
A STORM Egyesület ingyenes, anonim tanácsadást is nyújt. Így a szülők, pedagógusok és fiatalok szakemberekhez fordulhatnak anélkül, hogy elítéléstől kellene tartaniuk.
Talán a legfontosabb kérdés a beszélgetés után nem az, hogy a gyerekeink tudják-e, mik azok a drogok, hanem az, hogy tudják-e: ha bajba kerülnek, elmondhatják nekünk.
Címlapfotó forrása: Združenie Storm
Érdekelheti még: Jakub Szántó Rimaszombatban: Visszatért a gyökereihez
NENECHAJTE SI UJSŤ
- Szlovák konyha az Orol étteremben. Mit érdemes megkóstolni?
- Megyei választások: utak, kórház és iskolák támogatása
- Két autó ütközött, a forgalmat a rendőrség irányítja
- Drogok a gyerekek: A legnagyobb veszély a hallgatás lehet
- A közösségi hálózatokat el kell pusztítani. Tényleg?
- Új lendület Rimaszombatnak: indulok, hogy városunk teljes mértékben kihasználja lehetőségeit
