70 évvel ezelőtt Budapesten az utcára vonultak a diákok, és a demonstrációból forradalom lett. A magyarok számára a mai napig a szabadságért folytatott harc szimbóluma. Hogyan kezdődött, mit tanulnak róla a diákok Rimaszombatban, és hogyan emlékeznek meg az évfordulóról Budapesten?
Diáktüntetésből forradalom
A forradalom nem egyik napról a másikra tört ki. Sztálin 1953-as halála után hatalmi harc kezdődött a magyar kommunista pártban. Imre Nagy miniszterelnök és Rákosi Mátyás pártvezető álltak egymással szemben. A Károly Egyetem történésze, Jan Adamec disszertációja szerint az új konfliktust 1956-ban Hruscsov sztálinizmus-kritikája váltotta ki. Júliusban Rákosit Ernő Gerő váltotta, aki szinte ugyanolyan népszerűtlen volt. A magyarokat Nagy enyhülése, Hruscsov titkos beszéde és a lengyelek moszkvai ellenállása is bátorította, írja a Britannica.
Článok pokračuje pod reklamou
A fordulópont 1956. október 23-án jött el. A diákok ekkor tüntetést szerveztek József Bem tábornok szobránál. Az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata szerint ezzel támogatták a lengyel sztrájkoló munkásokat. Követelték a szovjet csapatok kivonását, új választásokat és szólásszabadságot. Este több mint 200 ezren voltak az utcákon. Gerő elítélte a tüntetést. A feldühödött tömeg ledöntötte Sztálin szobrát.
A szovjet hadsereg november 4-én támadott. A harcok november 10-ig tartottak. Körülbelül 2500 magyar és 700 szovjet katona halt meg. Mintegy 200 ezer ember hagyta el az országot, főként Ausztriába. Más források alacsonyabb számokat említenek. Az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata másutt több mint 2000 áldozatról és körülbelül 150 ezer menekültről ír.
Mit jelent ez a magyaroknak?
Az 1956-os év a magyarok számára a szabadságért és függetlenségért folytatott harc szimbóluma. A Hungarian Conservative szerint a nemzeti identitás alapköve marad. A kommunista Magyarországon több mint 30 évig nem lehetett nyilvánosan beszélni a forradalomról. Ma október 23. állami ünnep, és sokan csendben, koszorúval vagy gyertyával emlékeznek rá.
Az idei megemlékezéseket Péter Magyar kormánya készíti elő. A miniszterelnök megígérte, hogy az ünnepségek mások lesznek, mint általában. Nem korlátozódnak koszorúzásra és zászlófelvonásra. Az európai államok képviselői meghívást kaptak a fő eseményre. Néhányan, például a francia elnök, megerősítették részvételüket. Emellett bemutattak egy 29 filmből álló fesztivált a forradalom témájában.
Hogyan tanulnak a diákok a forradalomról
A kilencedik osztályos diákok a hidegháború keretében tanulnak a forradalomról. Egy rimaszombati általános iskola történelemtanára szerint nem önálló nagy téma. Általában egy tanóra jut rá.
Az Orbis Pictus Istropolitana kiadó Pátrame po minulosti 9 – történelem tankönyvét használják. A forradalom a Szovjet blokk elégedetlensége című fejezetben található. Maga a szöveg két mondatot szentel neki: antikommunista forradalom volt, és szovjet tankokkal verték le. Több helyet kapnak a képek. Van egy fotó a budapesti Sztálin-szobor ledöntéséről, egy felvétel az októberi napokról és a magyar zászló a kivágott kommunista jellel. A felirat szerint a szovjet beavatkozás és az azt követő megtorlás közel 4000 áldozatot követelt, ebből 700 szovjet katona.
Érdekes Ernő Pongrácz forradalmi résztvevő emlékeinek részlete. Leírja a Kossuth téren várakozó tömeget, amely Imre Nagyra várt. Pongrácz bement a parlament épületébe, és meggyőzte a minisztert, hogy vágja ki a kommunista jelképet a zászlóból. A diákok ezután azt a kérdést kutatják, miért vágták ki az emberek a jelképet, és mit akartak mondani.
Magyarországhoz a gyerekek a Forradalmi év 1989 című fejezetben térnek vissza. A tankönyv ott írja, hogy a magyar kommunisták több pártot engedélyeztek, és ünnepélyesen újratemették Nagyot. Ezzel nyilvánosan elítélték a szovjet beavatkozást is. Hozzáteszi, hogy az NDK polgárai kihasználták az enyhülést, és a magyar-osztrák határon keresztül menekültek.
A diákok a tanárnő szerint inkább alapvető áttekintést kapnak. Tudják, miért voltak elégedetlenek az emberek, és hogy a forradalmat szovjet csapatok verték le. Többre nincs idő, mert a kilencedik osztály tananyaga kiterjedt. „Fontos, hogy megértsék, az emberek a szabadságért, a kommunista diktatúra és a szovjet uralom ellen harcoltak,” mondja a történelemtanár.
A forradalom képekben
A témával a Rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum is foglalkozott. Az 50. évfordulón kiállítást rendezett Budapesti hősök nyomában címmel. 2006. szeptember 12-től október 6-ig tartott, írja a múzeum honlapja. A megnyitóra meghívót adott ki a Besztercebányai Önkormányzati Kerülettel, a Magyar Külügyminisztériummal és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetével Pozsonyban. A kiállítást Péter Krasztev intézetigazgató, Eszter Balázs kurátor és Phil Casoar társszerző nyitotta volna meg.
A központi alak egy lány volt a fényképen, amely a Paris Match francia magazin riportját nyitotta. A képen egy táskás, arcon sérült lány és egy géppisztolyos fiú látható. A fotó bejárta a világot, de a rajta szereplő emberekről senki sem tudott semmit. Eszter Balázs történész és Phil Casoar francia újságíró úgy döntöttek, hogy felkutatják őket. A fiú a harcokban halt meg. A lányt Jutka Spongának hívták. 19 éves volt, családjával vidékről Budapestre költözött, és szövőnőként dolgozott Csepelen. A kiállítás szerzői szerint 1956. november 9-én más felkelőkkel együtt Ausztriába ment. Később Ausztráliában élt. 1990-ben halt meg.
Olvassa el ezt is: FOTO: Rimaszombatban is megemlékeztek a magyar forradalom kitöréséről
Forrás a címlapfotóhoz: Magyar Nemzeti Múzeum
NENECHAJTE SI UJSŤ
- A magyar forradalom 70. évfordulója: Diákok, tankok és emlékek
- Választások 2026: Figyelem, ezek a hibák érvénytelenítik a szavazatát!
- Oktatás Rimaszombatban: Mit szeretnének megváltoztatni a jelöltek?
- Kurinec Rimaszombatban: Hogyan tovább? Válaszoltak a jelöltek
- VÚC választások 2026: Bemutatjuk a jelöltek listáját
- Írnak nekünk: Módosított szavazólapok – tisztességes út a választók bizalmához?
