
Szlovákia már több mint kilenc éve a terrorfenyegetettség második, emelt szintjén él. A biztonsági szervek most ismét úgy döntöttek, hogy fenntartják ezt a szintet. Tárgyaltak az esetleges erőszakos incidensekről, a karácsonyi rendezvények védelméről és a kibertámadásokról. A belügyminisztérium tájékoztatta a nyilvánosságot a következtetésekről, de sajtóközleményében nem közölte, mióta van érvényben az emelt szint, hogyan alakultak a biztonsági kockázatok azóta, és mit jelent ez az átlagpolgárok számára.
Hallgassa meg a cikk hangos változatát
A cikk hangos változata még nem érhető el.
Az emelt szintű terrorfenyegetettség érvényben marad
2026. november 20-án, pénteken Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vezetésével tartották meg a Nemzeti Biztonsági Elemző Központ (NBAC) 27. ülését. Tagjai értékelték a Szlovákia aktuális biztonsági helyzetét, és javasolták a terrorfenyegetettség második szintjének fenntartását.
Článok pokračuje pod reklamou
A lengyelországi krakkói lövöldözés kapcsán foglalkoztak a biztonsági szervek felkészültségével hasonló események kezelésére. Külön téma volt a közelgő karácsonyi és újévi ünnepek biztonsági intézkedései, amikor kulturális, társadalmi vagy vallási rendezvényeken sok ember gyűlik össze.
„A megbeszélés része volt a preventív és biztonsági intézkedések javaslata is az ilyen események kezelésére,” közölte a belügyminisztérium a sajtóközleményében.
A tanács a kiberbiztonsággal is foglalkozott. A minisztérium tájékoztatott a folyamatos működésű felügyeleti központok kiépítéséről, az elavult informatikai elemek cseréjéről és egy specializált csapat felkészítéséről a minisztérium kiberállóképességének erősítésére.
„Az intézkedések rendszerjellege miatt nem lehet részleteiket nyilvánosságra hozni,” állapítja meg a minisztérium.
A második szint már 2017 óta érvényben van
A jelenlegi sajtóközleményből azonban hiányzik a fontos történelmi kontextus. A terrorfenyegetettség második szintjét nem most vezették be. Szlovákia 2017. augusztus 23-án hirdette ki, az európai országokban történt terrortámadások sorozata után.
Akkori döntésük megelőző jellegű volt. A biztonsági szerveknek nem voltak információik közvetlen terrorfenyegetésről Szlovákiában, de reagáltak az Európában romló biztonsági helyzetre.
A Szlovák Információs Szolgálat szerint a második szint fokozott terrorfenyegetettséget jelent, amelynél fennáll a támadás kockázata valamelyik EU- vagy NATO-tagállamban, de Szlovákia ellen elkövetett támadást kevéssé valószínűnek tartanak.
2017 augusztusa óta több mint kilenc év telt el. Kormányok, belügyminiszterek és rendőrfőkapitányok váltották egymást. Az európai biztonsági helyzet több változáson ment keresztül. A második szintű fenyegetettség azonban továbbra is fennmarad.
Önmagában az érvényessége nem jelenti azt, hogy Szlovákiában közvetlen terrorfenyegetés áll fenn.
Mi változott kilenc év alatt?
És itt jutunk el azokhoz a kérdésekhez, amelyeket a jelenlegi sajtóközlemény nem válaszol meg.
Hogyan alakult a terrorfenyegetettség értékelése kilenc év alatt? Milyen körülmények indokolják ma a második szint fenntartását? Milyen gyakran értékelik a biztonsági szervek a szint csökkentésének vagy emelésének lehetőségét? És mi változna, hogy Szlovákia alacsonyabb szintre lépjen?
A biztonsági intézmények időről időre közzétesznek bizonyos szakmai értékeléseket és információkat tevékenységükről. A belügyminisztérium jelenlegi bejelentése azonban nem helyezi ezeket az információkat szélesebb összefüggésbe.
Az olvasó megtudja, hogy a tanács ülésezett és javasolta az emelt szint fenntartását. Nem tudja meg azonban, mi változott az utolsó értékelés óta, és hogy a biztonsági szervek regisztrálnak-e új, konkrét kockázatokat Szlovákia számára.
Az ilyen magyarázat nem tartalmazna titkos információkat.
Az állam intézkedéseket hoz. Mit kellene tudniuk az állampolgároknak?
Természetes és szükséges, hogy a biztonsági szervek felkészüljenek azokra az eseményekre is, amelyeket megpróbálnak megelőzni. A nyilvánosságnak nem kell ismernie a konkrét objektumok védelmének részleteit, a bevetési egységek eljárásait vagy az állami rendszerek technikai biztosítását.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kommunikáció az állampolgárokkal csak az elfogadott intézkedések bejelentésére korlátozódhat.
Ha a biztonsági szervek a nyilvános rendezvényeken előforduló erőszakos incidensekről tárgyalnak, nem lenne hasznos egyúttal emlékeztetni az embereket az alapvető viselkedési szabályokra rendkívüli esemény esetén?
Mit tegyünk, ha egy koncerten vagy bevásárlóközpontban lövöldözés történik? Hogyan járjunk el evakuáláskor? Hol keressünk megbízható információkat? Hogyan viselkedjünk kiterjedt kommunikációs szolgáltatások kiesése esetén?
Ezek a kérdések nemcsak a terrorizmushoz kapcsolódnak. A társadalom általános krízishelyzeti felkészültségére vonatkoznak.
És itt van a tér arra, hogy megvitassuk, vajon az állam elég érthetően kommunikálja-e a biztonsági kockázatokat.
Tájékoztatni nem jelent pánikkeltést
A biztonságról szóló nyilvános kommunikációnak nehéz feladata van. Egyrészt nem szabad bagatellizálnia a lehetséges kockázatokat, másrészt nem szabad felesleges félelmet keltenie.
E két megközelítés között azonban van hely a tárgyilagos és nyílt tájékoztatásra.
Az állampolgárnak nem kell ismernie a titkos biztonsági elemzéseket. Meg kell értenie azonban, mit jelentenek az egyes fenyegetettségi szintek, miért maradnak érvényben, és hogy származnak-e belőlük valamilyen ajánlások a nyilvánosság számára.
A világos magyarázat segíthet megelőzni a spekulációkat, a bizalmatlanságot és a nem ellenőrzött információk terjedését.
Különösen akkor, amikor a biztonsági fenyegetések nemcsak fizikai támadásokra vonatkoznak, hanem a kibertérre, az információs rendszerekre vagy a fontos szolgáltatások működésére is.
Článok pokračuje pod reklamou
A biztonság nem csak a biztonsági szervek dolga
A pénteki NBAC ülés megerősítette, hogy az állam folytatja a kockázatok monitorozását és a megelőző intézkedések előkészítését. Ez kétségtelenül fontos része a lakosság védelmének.
Azonban továbbra is kérdés, hogy elegendő figyelmet fordítanak-e az állampolgárok tájékoztatására.
Ha Szlovákia már kilenc éve emelt szintű terrorfenyegetettség alatt áll, nem kellene a nyilvánosságnak rendszeresen érthető magyarázatot kapnia, miért van ez így?
Nem a biztonsági információk közzétételének követeléséről van szó. A nyilvánosság joga, hogy megértse az intézkedéseket, amelyeket az állam a védelme érdekében hoz.
Mert a felkészültség nem jelenti azt, hogy félelemben kell élni. Azt jelenti, hogy tudni kell, mi történik, milyen kockázatok léteznek, és hogyan kell veszély esetén viselkedni.
Forrás: AI címlapfotó
Olvassa el ezt is: Tomáš Forró: A felkészültség nem félelem. Ez felelősség
NENECHAJTE SI UJSŤ
- A terrorfenyegetettség második szintje. Miért tart már 9 éve?
- Öt évig élt félelemben, majd jött a fordulat
- Ivóvíz a járásban: 14 napon belül megoldást ismerhetnek meg a községek
- Rimava apróhirdetések: Ami Önnek útban van, másnak hasznos lehet
- Hétvégi tippek: Színházi éjszaka, koncertek és folklór
- Szívből jövő karácsony: Rimaszombatot összeköti a zene és a tánc
