A közösségi hálók eredetileg arra szolgáltak, hogy összekapcsoljanak minket másokkal. Ma azonban, Samo Marec író szerint, nemcsak azt befolyásolják, mire figyelünk, hanem kapcsolatainkat, politikai nézeteinket és azt is, hogyan tudunk beszélgetni azokkal, akik másképp látják a világot. Arról, hogy miért írta meg provokatív című könyvét, a Közösségi hálókat meg kell semmisíteni, Rimaszombatban beszélgetett Laco Oravec moderátorral és a közönséggel.
Hányszor nyúlunk naponta a telefonunkhoz anélkül, hogy tudnánk, miért? Mennyi időt töltünk olyan videók nézésével, amikre pár perc múlva már nem is emlékszünk? És miért válnak azok az emberek, akikkel korábban nyugodtan tudtunk beszélgetni, ellenfelekké, akikkel szinte semmiben nem tudunk egyetérteni?
Článok pokračuje pod reklamou
Ezeket a kérdéseket is felvetette a Samo Marccal folytatott beszélgetés a rimaszombati Citadellában. Az eseményt Laco Oravec vezette, és a komoly téma ellenére nem hiányzott a humor és a személyes tapasztalatok sem. Marec a régióba egy találkozósorozat részeként érkezett, amely magában foglalta Nagykürtöst és Losoncot is.
Már az elején elmagyarázta, hogy könyvének címét nem kell szó szerint érteni. Nem szólít fel a Facebook, Instagram vagy más platformok teljes megszüntetésére. A problémát abban látja, ahogyan ma működnek és amiből profitálnak.
„Ha a cím teljesen pontos lenne, akkor az úgy hangzana, hogy a közösségi hálókat meg kell semmisíteni abban a formában, ahogy ma léteznek,” mondta.
A közösségi hálók nem az igazságért, hanem az időnkért harcolnak
Marec szerint a közösségi hálók üzleti modellje alapvető probléma. Minél tovább marad valaki rajtuk, annál több tartalmat és reklámot tudnak neki megmutatni. A platformoknak ezért nem feltétlenül az az érdekük, hogy hasznos dolgokat tudjunk meg, megnyugodjunk vagy kiegyensúlyozott véleményt alakítsunk ki. Céljuk, hogy fenntartsák a figyelmünket.
És itt keletkezik szerinte a tér az olyan tartalmak számára, amelyek haragot, félelmet vagy felháborodást váltanak ki. Ezek a bejegyzések gyakran megállásra, reagálásra és további nézésre késztetnek minket.
A következmények pedig nem érnek véget az elpazarolt időnél. Marec több szinten érzékeli őket – a koncentrációs képesség romlásától kezdve az emberi kapcsolatok megzavarásán át a társadalom megosztottságáig és a politikai kommunikáció változásáig.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy lassan elszokunk az egyszerű csendtől és azoktól a pillanatoktól, amikor semmi sem történik. Régen természetes volt várakozni, megfigyelni a környezetet vagy gondolkodni. Ma ezeket a pillanatokat gyakran automatikusan a telefonnal töltjük ki.
„Nagyon elveszítjük a képességet, hogy három percnél tovább gondolkodjunk, mondjuk, és már egyáltalán nem gondolkodunk mélyen,” jegyezte meg.
Amikor egy közeli ember idegenné válik
Az est egyik legerősebb témája a közösségi hálók családi és baráti kapcsolatokra gyakorolt hatása volt. Marec könyvében egy fiktív Ján úr történetével is foglalkozik, egy kisebb város idősebb férfijával, aki a pandémia alatt fokozatosan a konspirációk és radikális nézetek világába kerül.
Nem egy olyan karakterről van szó, akit az író nevetségessé akarna tenni. Éppen ellenkezőleg, rajta keresztül mutatja be, milyen könnyen eshet valaki olyan tartalmak csapdájába, amelyek folyamatosan megerősítik félelmeit és meggyőződéseit. Marec szerint a könyv megjelenése után olyan olvasók írtak neki, akik saját apjukat vagy más rokonukat ismerték fel ebben a történetben.
Článok pokračuje pod reklamou
A beszélgetés során elhangzott, hogy hasonló mechanizmusok nemcsak egy generációt vagy egy politikai tábort érintenek. Mindannyiunknak van hajlama arra, hogy olyan információkat keressünk, amelyek megerősítik azt, amiben már hiszünk. Marec ezért óvott az emberek egyszerű felosztásától értelmesekre és manipuláltakra. Ha valakit előre butának nevezünk, valószínűleg nem győzzük meg őt ezzel. Inkább mélyítjük a köztünk lévő távolságot.
A közönség kérdéseire adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy a közeli emberekkel folytatott beszélgetések során nem elég csak tényeket közölni. A konfliktusokban érzelmek, személyes identitás és egy adott csoporthoz való tartozás érzése is szerepet játszik. Néha fontosabb megőrizni a kapcsolatot, mint megnyerni egy újabb vitát.
A társadalom megosztottsága Marec szerint a politikában is erőteljesen megnyilvánul. A közösségi hálók jutalmazzák a rövid, érzelmes és konfliktusos kijelentéseket, amelyek könnyen terjednek. A politikusok így inkább éles támadásokkal szerezhetnek figyelmet, mint bonyolult problémák magyarázatával.
Az oktatásról, egészségügyről vagy az állam működéséről szóló vita nem mindig fér bele egy néhány másodperces videóba. Az ilyen tartalom azonban Marec szerint gyakran alulmarad az online térben a figyelemért folytatott harcban.
Felvetette a technológiai vállalatok hatalmának kérdését is. Azok a döntések, hogy mit látnak az emberek, mi terjed, és milyen tartalom marad rejtve, olyan cégek kezében vannak, amelyek képviselői nem rendelkeznek demokratikus mandátummal. Hatásuk azonban szerinte messze túlmutat az üzleti tevékenységen.
Samo Marec bevallotta, mennyi időt töltött a telefonján
Bár Marec kritizálja a közösségi hálókat, maga is elismeri, hogy nem tudja teljesen elkerülni a hatásukat. Ezért döntött úgy, hogy figyeli saját szokásait, és fokozatosan változtatja meg, hogyan használja a telefonját.
Az év elején elmondása szerint átlagosan napi három óra ötven percet töltött a mobilján. Ezt az időt fokozatosan sikerült körülbelül egy óra ötvenöt percre csökkentenie.
Segített neki a heti statisztikák rendszeres figyelése, a legtöbb értesítés kikapcsolása és egy egyszerű szabály – nem hagyja a telefont állandóan kéznél. Amikor otthon van, néha egy másik szobába teszi. A Facebookot főként saját tartalmainak közzétételére használja, Instagramon nem követ egyetlen fiókot sem.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hasonló rendszert írna elő mindenkinek. Szerinte fontos felismerni, mikor használjuk a közösségi hálókat szándékosan, és mikor folytatjuk már csak automatikusan a további tartalmak nézését.
Článok pokračuje pod reklamou
Nem elég letenni a telefont. Szabályokra is szükség van
A beszélgetésből kiderült, hogy a közösségi hálók működéséért való felelősséget nem lehet csak az egyénekre hárítani. Ha a platformok úgy vannak kialakítva, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsanak minket, a felhasználók önfegyelme önmagában nem oldja meg a problémát.
Marec ezért beszélt az algoritmusok nagyobb átláthatóságának, a platformok számára világosabb szabályoknak és azoknak a mechanizmusoknak a korlátozásának szükségességéről, amelyek az végtelen tartalomnézést ösztönzik. Fontosnak tartja a gyermekek védelmét is, bár elismeri, hogy egyszerű megoldás nem létezik.
„Én találtam egy szebb szót, ami szintén szabályozást jelent, és ez a szabályok,” magyarázta nézőpontját. Emlékeztetett, hogy a szabályokat sok élet területén természetesnek vesszük, de a közösségi hálókkal kapcsolatos viták gyakran ellenállásba ütköznek.
Az este során felmerült a mesterséges intelligencia témája is, amely még bonyolultabbá teheti az online manipuláció problémáját. Marec különösen az automatikusan létrehozott tartalom és a technológiai hatalom további koncentrálódásának kockázatára hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor elismerte, hogy ez egy rendkívül gyorsan fejlődő terület.
Talán az este legfontosabb gondolata nem az algoritmusokra, hanem az emberekre vonatkozott. Azokra, akikkel a különböző nézetek miatt már nem beszélgetünk, és azokra, akiket fokozatosan a közösségi hálók által létrehozott képpel helyettesítünk.
Olvassa el ezt is: MYSTIC Soul a cappella Rimaszombatból aranyat nyert
NENECHAJTE SI UJSŤ
- Internátba átszállásokkal. A szülők közvetlen járatot kérnek Besztercebányára
- Új szabályok a kínai vásárlásokra: Már nem lesznek olyan olcsók
- A Dôvera bekebelezte az Uniont. A szlovákok elveszítik a választási lehetőséget
- Biztonságos fűtés: Tűzveszély és a csendes halál fenyegetése
- Mi történik Lengyelországban? Videók polgárháborúval riogatnak
- Gömör-Nógrád gyászol: Elhunyt Radoslav Dusa zenész
