Ez itt a kérdés a legtöbb fiatalnál Rimaszombatban. Maradni szülőföldünkön, vállalva, hogy minimálbérhez közeli fizetésért találnak csak munkát, vagy még azért sem. Családalapításhoz szükséges lakásvásárláshoz 30 évre eladósítani magukat és folyamatos létbizonytalanságban élni, vajon tudják-e fizetni a jelzáloghitelt. Vagy netán elmenni Nyugatra? Nyugatra, ahol a fizetések valamivel magasabbak (bár napról napra ott is bizonytalanabb a helyzet), viszont a mindennapi megélhetés is drágább, valamint a családalapításhoz szükséges lakás megvásárlásához szintén 30 évre eladósíthatják magukat. Arról ne is beszéljünk, hogy ott az ember mindig csak egy idegen marad, és a család, de a barátok is távol vannak. Első ránézésre egyik lehetőség sem tűnik túlságosan rózsásnak.
Mi akkor mégis a megoldás??
Szólhatna most ez a cikk arról is, hogy ha a jobboldali koalíció képviselő-jelöltjei megfelelő számban bekerülnek a rimaszombati városi képviselő-testületbe, egy csapásra megoldódik minden, és tolongani fognak a jobbnál jobb munkalehetőséget kínáló befektetők Rimaszombatban. Sajnos ezekre közvetlen nincsen ráhatása a képviselő-testületnek, egyedül annyit ígérhetünk, amennyiben ilyen lehetőség adódik, minden tőlünk telhetőt megteszünk majd, hogy az adott befektető letelepedjen Rimaszombatban.
Mivel tudunk akkor mégis közvetlen hozzájárulni, hogy érdemes legyen a rimaszombati fiataloknak az itthon maradást választani? Ha rövidtávon nem tudjuk garantálni a fizetések drasztikus emelkedését fiataljainknak Rimaszombatban, akkor próbáljunk meg a másik oldalon nekik segíteni, és vegyünk le terheket a vállukról. Mi a legnagyobb teher egy családalapítás előtt álló fiatal párnak? A lakásvásárlás és az ezzel járó anyagi terhek megoldása, amelyben a Rimaszombati Önkormányzat, amennyiben van rá kellő akarat, tud segíteni.
Építsünk magasabb komfortfokozatú lakásokat!
Kevesen tudják, de az állam magasabb komfortfokozatú bérlakások építését is támogatja, minimális önrész mellett a város terhére (régiónkban csak az alacsonyabb komfortfokozatú szociális lakások építése az elterjedt, pedig az állam nem csak ezeket támogatja). Az országban több településnek is a magasabb komfortfokozatú bérlakások építésével sikerült otthon tartania saját fiataljait, vagyis saját jövőjét bebiztosítani. Nálunk miért ne sikerülhetne?
Kik kaphatnák ezeket a lakásokat? Mivel itt elsődlegesen a fiataljaink megtartása a cél, olyan fiataloknak kínálná fel az önkormányzat ezeket a lakásokat, akik dolgoznak és vállalják, hogy Rimaszombatban alapítanak családot, s legalább 5 évig nem költöznek el a városból. Az első 5 évben a város szimbolikus 1 euróért adná bérbe ezen lakásokat (csak a rezsiköltségeket kellene kigazdálkodni), s 5 év után, akik teljesítették vállalt kötelességeiket, szimbolikus 1 euróért megvásárolnák a lakást a várostól. Hiszem, hogy ez egy megvalósítható, reális célkitűzés, ami rengeteg fiatal esetében az itthon maradás lehetőségét teremtené meg. Nem szeretnék ígérgetni, de ha én és csapatom bekerül a városi képviselő-testületbe, minden tőlünk telhetőt megteszünk ezen célunk elérése érdekében.
Ne felejtse senki, csak annak a városnak van jövője, amelynek a fiataljai otthon maradnak, valamint hazatérnek. Hiszek Rimaszombat jövőjében, mert szeretem ezt a várost, és szeretek itt élni!
Hajrá Rimaszombat, hajrá Gömör!
Cziprusz Zoltán
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Cziprusz Zoltán, fizetett hirdetés.