Po novom sa registrácia každého kusu, hoc aj jedinej doma chovanej svine stála povinnou. Niektorí toto opatrenie vnímajú ako buzeráciu zo strany rezortu, ale pravda je trošku zložitejšia.

Registrácia ošípaných je povinná po celej EU, Slovensko doteraz mala výnimku vzhľadom na dlhoročnú tradíciu domácich zabíjačiek. Tento stav bol udržateľný, kým sa neobjavila v EU pliaga medzi ošípanými  -Africký mor. Už ho zistili v Poľsku, Česku a naposledy v Maďarsku. Všetko v blízkosti našich hraníc, je to priam zázrak, že ho ešte na Slovensku nemáme.

AMO je mimoriadne nebezpečná choroba, ktorá keď sa objaví v stáde ochorie až 90% ošípaných a uhynú skoro všetky. Liečba neexistuje , veterinárne opatrenia sa sústreďujú na zabránenie šírenia vírusu. A to sa dá jedine vtedy, keď štátna správa má presnú evidenciu o každom kuse vnímavom zvierati. Toto je pravý dôvod povinnej registrácie.

Aby sme vyhoveli požiadavkám únie a zároveň veľmi nezaťažili drobnochovateľov, našlo sa kompromisné riešenie spolu s centrálnou registráciou (CEHZ) a veterinou: špeciálna identifikácia chovateľov/zvierat pre domácu spotrebu.

Prakticky to znamená, že každému, kto ošípanú pre seba už chová je treba/ stačí to oznámiť na príslušnú regionálnu veterinárnu správu. Tam ho zaregistrujú a dostane identifikačné číslo a keď príde čas zabíjačky, aspoň 24 hodín pred tým to oznámi  veterinárnej správe. V prípade nákupu odstavčiat na novú sezónu túto povinnosť má chovateľ prasiatok. Preto je dôležité kupovať jedine od registrovaného chovateľa. To znamená, že prasiatko musí byť označené ušným číslom – terčíkom v uchu s číslom farmy chovateľa.

 

Nem zaklatás, hanem megelőzés!

Januártól kötelezővé lett kivétel nélkül minden egyes sertés regisztrációja.
Első hallásra sokan zaklatásnak tartják ezt az intézkedést annak ellenére is, hogy nyomós okok kényszerítették a tárcát erre a lépésre.

Mindenekelőtt tudatosítani kell, hogy a disznók, – a háztájiak is-  regisztrációja az Unió szerte kötelező. Tekintettel a helyi hagyományokra, Szlovákia évekkel ezelőtt kérte, és megkapta a kivételt az 1 db otthon, saját fogyasztásra tartott sertés esetén.

A gyakorlatban senki nem fújta fel, ha esetleg meg egy másik is röfögött az ólban tekintettel a család nagyságára.

És ez is kell hogy legyen a normális hozzáállás, ha a sertéseket érintő fertőző betegségek terén minden rendben van, vagyis, hogy nincsenek.
Csakhogy mára ez a biztonságos helyzet merőben megváltozott, mivel a disznóknál megjelent Európában a dögvész. Szebbiknevén az Afrikai sertéspestis. Feltarthatatlanul húzódik az Unió belseje felé, köszönhetően a szabadon élővaddisznó állományok sűrűségének, mint rezervoárnak, és sajnos ugyanúgy a felelőtlen emberek, mint vírus terjesztőknek.

Először Ukrajnában, majd Lengyelországban, Csehországban és végül tavaly Magyarországon találtak pestisben elhullott állatokat, sajnos minden esetben úgy 60 -100 km-re határainktól. Egyenesen a csodával határos, hogy nálunk még nincs.
A betegségről dióhéjban annyit kell tudni, hogy szerencsére emberre ugyan nem veszélyes, csak a sertésre fogékony, de ott azután a végletekig fertőző és halálos.

Ha bejut egy tenyészetbe 90% fölötti a beteg állat es 100% -hoz közelít az elhullás. Gyógymód nincs, kezelés kizárt, egyedüli védekezés a farm, és egyébsertések teljes likvidálása min 5 km-es körzetben. Egyetlen cél van ilyenkor – megakadályozni a vírus terjedését, ami viszont meglehetősen ellenálló, heteket kibír bármilyen környezetben. Ruhán, bármilyentárgyon átterjedhet.
Hát ezért vált szükségessé minden egyes sertésről tudni, hogy hol található, vagy már épp elfogyasztották. Megakadályozni egy esetleges fertőzésterjedést.

Hogy azért Szlovákia is eleget tegyen kötelezettségeinek, de azért ne terheljük feleslegesen a háztáji tartást a következő felettébb gyakorlatias kompromisszum születetett. Mégpedig hogy a háztáji – saját felhasználásra tartott sertések esetében nem szükséges klasszikus digitális farmot kialakítani, hanem a központi nyilvántartáson keresztül kapnak egy speciális regisztrációs számot.

Tehát, akinek van disznója, a törvényértelmében bejelenti azt a regionális állatorvosi szolgálatnál személyesen, vagy telefonon. Állományba vételezik, kialakítják a digitális farmot, farmszámmal, egyedi kóddal – és a tenyésztői kötelesség teljesítve. Disznóvágás esetén pedig min. 24 órával a vágás előtt elég jelezni a regionális állatorvosok felé.
Mivel az élet nem áll meg és készülni kell a köv. évre is,új malac vásárlása esetén az említett bejelentési kötelezettséget már malacot tenyésztő- eladó gazda vállalja magára. Ezért arra ajánlatos odafigyelni, hogy a jövőben kizárólag fülszámmal megjelölt malacot vásároljunk.

 

Tlačová správa Zdroj: Gábor Csicsai, MPaRV SR